zene

Balázs Árpád- Baranyi Ferenc: Vádoló múltunk kamaraopera

2019. szeptember 14 15 16 17 18 19 20 21 22
 IDŐPONT 18:00
 HELYSZÍN Rákosliget Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom
 CÍM 1172 Budapest, Rákosliget Hősök tere 1.
Keveset, és sokszor téves információt tudunk az 1215. év politikájáról, a XIII. századról. Katona József Bánk bán drámájának története folytatódik a kamaraoperánkban a Monarchia Vonósnégyes közreműködésével.
Szereplők:
II.Endre király: Vághelyi Gábor
Jolanta királyné: Bokor Jutta
Erzsébet: Denk Viktória
János érsek: Jekl László
Krónikás: Mohai Gábor
Művészeti vezető: Schuszter Andrea

Keveset, és sokszor téves információt tudunk 1215.év politikájáról, a XIII. századról. Katona József Bánk bán drámájának története folytatódik a kamaraoperánkban. Katona József költői szabadsággal írta meg e történelmi valóságot. Valójában Petúr, a gyilkosság értelmi szerzője és elkövetője, Bánk bán, aki szintén jelen van a királynő gyilkosságon a többi magyar nemessel együtt, e véres tettet nem akadályozza meg. Endre király, éppen a keresztes háborúból érkezett haza a szörnyű hírre. Az uralkodó- igyekezett mindenkinek megfelelni, félvén a nagyurak- s a nyugat haragjától, s nem torolta meg igazán a királyné gyilkosságát. Bár nagyon is szerette a merániai asszonyt a király, de a véres nap eseményét egy tetemrehívással, a bánokat eltávolítván az udvarból befejezett ügynek tekintette. A királyné pompás temetését elnapolta. Gertrudis síremlékének avatására és a pilis-szentkereszti kolostor felépítésére így-15 esztendőt kellett várni. Endre király második asszonya, Jolanta ügyes politikát folytatott. Rávette a királyt a pilisi kolostor felépíttetésére, és igyekezett az utódokat egymással megbékéltetni. A két királyfi Béla és Kálmán herceg szeretetben rivalizálás nélkül nőtt fel, elismervén egymás érdemeit. A kettejük csodálatos karrierje mindenki számára ismeretes. A kamaraopera egyik jelentős figurája Erzsébet /a későbbi Szent Erzsébet/, aki Gertrudis királyné – anyja megöletését megálmodta. Erzsébet első víziója ,az operában meghatóan jelentős szerepet kapott. Erzsébet megálmodta anyja megöletését. Gertrudis királyné lánya víziójában segítséget kért, a tiszta lelkű lánytól lelke megbékélésére. A Thüringiában élő királylány nem lép fel térdeplőjéről és éjt napon át fohászkodik anyja lelki üdvéért. A zene vezérmotívumai visszaidézik a 13. századot, II. Endre király korát, s számos zenei utalást találunk a reformkorra stílusára is.. /záró finálé-gyászinduló/ Balázs Árpád-Baranyi Ferenc műve katartikus hatású dalmű.

Szeretettel ajánljuk minden érdeklődő korosztály részére, akik mélyebben szeretnének elmerülni ebben a csodálatos, de félelmetes történelmi időben. A darab végén rájövünk: a történelem folytonos körforgás- változnak a szereplők, de sajnos mi magyarok nem akarunk elődeinktől tanulni.

„Nem vádolunk, nem védünk,itt kell e földön élnünk.”
 
A Rákoshegyi Bartók Zeneház szervezésében.
 HELYSZÍN Rákosliget Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom
 CÍM 1172 Budapest, Rákosliget Hősök tere 1.
TÉRKÉP
 TELEFON (1) 257 9427
 KAPCSOLAT www.bartokzenehaz.hu
KERESŐSZÓ
Balázs Árpád, Baranyi Ferenc, Vádoló múltunk, kamaraopera, Rákosliget. Magyarok Nagyasszonya, templom, zene, koncert, Monarchia Vonósnégyes, Bartók Zeneház
Impresszum Adatkezelési szabályzat Ars Sacra © Minden jog fenntartva.