zene

Ami nem múlik el - a Kedves Kartársak Zenei Műhely emlékkoncertje

2019. szeptember 14 15 16 17 18 19 20 21 22
 IDŐPONT 14:00
 HELYSZÍN Betegápoló Irgalmasrend Szent István-kápolna
 CÍM 1023 Budapest, Frankel Leó utca 54.
P.Lovistyék István Laurus OH atyára emlékezünk. A Kedves Kartársak Zenei Műhely alapját képező társaság a 90-es évek első felében rendszeresen adott gitáros zenei szolgálatot a kápolnában Laurus atya lelki, baráti támogatásával. Születésének 100. évfordulója alkalmából régi és új dalokkal emlékeznek rá és ifjúságuk örömteli éveire.

Szükséges, hogy időnként összegyűljünk, mind: nemcsak azokkal, akik velünk vannak, hanem azokkal is, akik már nincsenek velünk – és mégis. Akik egyszer s mindenkorra az életünk részévé váltak, s kitörölhetetlen nyomot hagytak bennünk.
A mi történetünk – annak a kis baráti társaságnak a története, amelyik ma Kedves Kartársak Zenei Műhely néven nevezi magát – ilyen kitörölhetetlenül összefonódik valakinek az emlékével, aki már több mint húsz esztendeje elköltözött ebből a világból.
Kis baráti társaságunk először 1994 nyarán verődött össze, Budapest különböző szegleteiből, s úgy alakult, hogy az irgalmasok Frankel Leó úti Császárfürdői Szent István király Kápolnája – a Leó, mi így hívtuk – lett az egyik állandó helyünk, ahol énekeltünk. Szerettünk ott lenni, barátságos, családias kis templom volt, ami nem csupán méreteinek volt köszönhető, hanem mindenekelőtt Laurus atyának.
Lovistyék István, Laurus atya, a budapesti irgalmaskonvent priorja szelíd és derűs, barátságos öreg ember volt, nem mindennapi élettörténettel. Rendjét egykor a kommunisták szétkergették, ő pedig ahogy tudott, úgy maradt hű a fogadalmához: világi betegápolóként dolgozott tovább. Később, már nyugdíjasként elvégezte a teológiát, és pap lett. 69 éves volt, amikor fölszentelték. Amikor pedig a rendszerváltás révén újra lehetőség támadt, visszatért szerzetesi hivatásához.
Szeleburdi fiatalok voltunk, olyan lelkesedéssel és hangerővel töltöttük be a kis kápolnát, hogy néha akadt idős hívő, aki még a fülét is befogta. Ám Laurus atya nemcsak, hogy mindig örömmel fogadott minket, de egyenesen megdicsért, példának állított: Ne tessék befogni a füleket, inkább örüljenek, hogy ezek a fiatalok ide jönnek vasárnap este az Istennek énekelni, nem diszkóba vagy sörözni mennek.
Pedig hát oda is mentünk..., de a mi jó Laurus atyánk nem ezt látta meg. Pilinszky sorai jönnek elő, ha rá gondolok: Rossz voltam, s te azt mondtad, jó vagyok. / Csúf, de te gyönyörűnek találtál. / Végig hallgattad mindig, amit mondtam. / Halandóból így lettem halhatatlan. (Átváltozás) S még ez is: „...az érteni tudók ragyogni fognak, mint a fénylő égbolt, s akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön-örökké, miként a csillagok.” (Dán 12,3)
(Mester Zsolt)
 HELYSZÍN Betegápoló Irgalmasrend Szent István-kápolna
 CÍM 1023 Budapest, Frankel Leó utca 54.
TÉRKÉP
 TELEFON (30) 996 7255
 KAPCSOLAT Palotásné Belloni Eszter
(30) 996 7255
palotas.eszterirgalmas.hu
www.irgalmasrend.hu
KERESŐSZÓ
emlékezés, Laurus atya, Kedves Kartársak, zene, irgalmasrend
Impresszum Adatkezelési szabályzat Ars Sacra © Minden jog fenntartva.