előadás

A szakrális építészet múltja és jelene

2019. szeptember 14 15 16 17 18 19 20 21 22
 IDŐPONT 18:00
 HELYSZÍN Esernyős
 CÍM 1033 Budapest, Fő tér 2.
Ludmann Mihály előadása
Az építészet legfontosabb alkotásai közé tartoznak a templomok, amelyek létrehozására az elmúlt évezredekben minden civilizáció jelentős szellemi és anyagi erőt fordított.

Az építészet hosszú időn keresztül szervezte a társművészeteket, meghatározta a szobrászat és festészet feladatait. Ez az egység bomlott meg és alakult át az európai építészetben XIX. század közepén. Ezután az egyik út a korábbi stílusok felidézése és másolása -ez a histrorizmus világa- a másik pedig a kor eszméihez igazodó új út keresése lett. Ez utóbbiból nőtt ki a szecesszió és a XX. század számos stílusa. Az Ars Sacra keretében rendezett előadáson ezeket az irányzatokat és törekvéseket vizsgáljuk meg, elsősorban a magyar építészet példain megjelenítve. Hazánkban olyan mesterek alkottak az eklektika korában, mint Ybl Miklós, Steindl Imre és Schulek Frigyes, akiknek alkotása mai is példaadóan tanúskodnak a mesterség és művészet szintéziséről. Azonban az új utak keresői sem maradhatnak ki. Lechner Ödön szemet gyönyörködtető templomairól és a XX. század olyan mestereinek alkotásairól is szó lesz, amelyek egyetemes értékeket hordoznak. Ezek között az építészek között figyelemre méltóak Kós Károly, Árkay Aladár, Körmendy Nándor templomai. Sajátos törést és időkimaradást láthatunk a magyar szakrális építészetben a XX. század második felében, jól ismert történelmi okok miatt. A tiltás korszaka után azonban nagyon gazdag és sokszínű szakrális építészet bontakozott ki, többek között Szabó István, Csaba László, Csete György és Makovecz Imre tehetségének köszönhetően.