színház, tánc

Balázs Árpád-Baranyi Ferenc: Vádoló múltunk - kamaraopera

2018. szeptember 15 16 17 18 19 20 21 22 23
 IDŐPONT 18:00
 HELYSZÍN Rákosliget Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom
 CÍM 1172 Budapest, Hősök tere 1.
Erkel Ferenc- Katona József: Bánk bán című operájának történetét folytattuk történetileg ebben a kamaraoperában. Felkértük a kiváló költőt, Baranyi Ferencet, hogy az Erkel dalmű folytatását a magyarországi 1215 történelmi korszakot verselje meg számunkra, amire Balázs Árpád írt csodálatos dalművet.

Szereplők:

II.Endre király Vághelyi Gábor
János érsek: Jekl László
Erzsébet: Denk Viktória
Jolanta királyné: Bokor Jutta
Krónikás: Mohai Gábor
 
Keveset, és sokszor téves információt tudunk 1215ről e nehéz politikai korszakról- a XIII:századról. Katona József Bánk bán drámája folytatódik ebben a kamara operában.
Katona, költői szabadsággal írta meg e történelmi valóságot. Valójában Petúr, a gyilkosság értelmi szerzője és elkövetője, Bánk bán is jelen van a királynő gyilkosságon a többi magyar nemessel együtt, igaz e véres tettet senki sem akadályozza meg.
Endre király, éppen a keresztes háborúból érkezik haza a szörnyű hírre.
Az uralkodó- igyekezett mindenkinek megfelelni, félvén a nagyurak- s a nyugat haragjától, s nem torolta meg igazán a királyné gyilkosságát.
Bár nagyon is szerette a merániai asszonyt a király, de a véres nap eseményét egy tetemrehívással,- a bánokat eltávolítván az udvarból befejezett ügynek tekintette, s a királyné pompás temetését elnapolta.
Gertrudis síremlékének avatására és a pilis-szentkereszti kolostor felépítésére így-15 esztendőt kellett várni. Endre király második asszonya, Jolanta ügyes politikát folytatott. Rávette a királyt a pilisi kolostor felépíttetésére, és igyekezett az utódokat egymással megbékéltetni. A két királyfi Béla és Kálmán herceg szeretetben rivalizálás nélkül nőtt fel, elismervén egymás érdemeit. A kettejük csodálatos karrierje mindenki számára ismeretes.
 
A kamaraopera egyik jelentős figurája Erzsébet /a későbbi Szent Erzsébet/, aki Gertrudis királyné – anyja megöletését megálmodta. Ez az első vízió, amely az operában megható szerepet kapott. Erzsébet álmot lát, anyja megölést.
Gertrudis királyné segítséget kér a tiszta lelkű lánytól lelke megbékélésére.
S, az akkor már Thüringiában élő királylány nem lép fel térdeplőjéről és éjt napon át fohászkodik anyja lelki üdvéért.
 
A zene vezérmotívumai visszaidézik a 13. századot II Endre király korát, de természetesen zenei utalásokat találunk a reformkorra is. /záró finálé-gyászinduló/

Balázs Árpád-Baranyi Ferenc műve katartikus hatású dalmű.
Szeretettel ajánljuk minden érdeklődő korosztály részére, akik mélyebben szeretnének elmerülni ebben a csodálatos, de félelmetes történelmi időben.
A darab végén rájövünk: a történelem folytonos körforgás- változnak a szereplők, de sajnos mi magyarok nem akarunk elődeinktől tanulni.

„Nem vádolunk, nem védünk,- itt kell e földön élnünk.”
 HELYSZÍN Rákosliget Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom
 CÍM 1172 Budapest, Hősök tere 1.
TÉRKÉP
KAPCSOLÓDÓ PROGRAMOK
Erzsébet víziója - Ars Sacra Fesztivál a Rákoshegyi Bartók Zeneházban
Brazil - Magyar est 
KERESŐSZÓ
kamaraopera, Rákosliget, Vádoló múltunk, Bokor Jutta
Impresszum Adatkezelési szabályzat Ars Sacra © Minden jog fenntartva.