zene

"Áldjad lelkem az Urat!"

2018. szeptember 15 16 17 18 19 20 21 22 23
 IDŐPONT 19:00
 HELYSZÍN Budavári Evangélikus Templom
 CÍM 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 28.
Az összeállítás a magyar protestáns költők költeményeiből válogat időrendi sorrendben a XVI. századól a XX. századig. Mindehhez a négyfős régizene-együttes különleges atmoszférát teremt a témához és a versek hangulatához illő magyar zeneművekkel.

Elhangzó művek:
 
1. Szenci Molnár Albert: XXXIII. zsoltár
 
Szenczi Molnár Albert (Szenc, 1574. augusztus 30. – Kolozsvár 1634. január 17.)
Magyar református lelkész, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító.
 
Zene:
Martin Agricola: Ein feste Burg ist unser Gott korál
Johann Hermann Schein: Ein feste Burg…. korálvariáció
 
A választás nem véletlen: Agricola személyes jó barátja volt Luthernek.
 
2. Balassi Bálint: Adj már csendességet
 
Balassi Bálint (Zólyom, 1554. október 20. – Esztergom, 1594. május 30.)
Magyar, nemesi származású reneszánsz költő, író, műfordító. A szakirodalom Ady előtt a református, később rekatolizált Balassit tartja a magyar irodalom legnagyobb vallásos költőjének.
 
Zene:
Balassi Bálint: Áldj meg minket Úristen
 
Balassi „ad notam” jelzéssel látta el szinte minden versét, azaz korabeli népszerű világi és egyházi dallamokra írt, így miután a zenetudósok felkutatták ezeket a dallamokat, a versek énekelhetővé váltak
 
3. Berzsenyi Dániel: Fohászkodás
 
Berzsenyi Dániel (Egyházashetye, 1776. május 7. – Nikla, 1836. február 24.)
Magyar evangélikus költő, magyar hazafias költészet és romantikus líra egyik nagy alakja a reformkorszakban. Fohászkodás című verse a hívő költő hangján szól, de a benne lévő roppant imádat nem az egyházi istennek szól, hanem egy minden dogmától független teljhatalmú lénynek.
 
4. Dukai Takách Judit: Tavaszi gondolat
 
Dukai Takách Judit (Duka, 1795. augusztus 9. – Sopron, 1836. április 15.)
Magyar evangélikus költőnő, költői nevén Malvina, Berzsenyi Dániel versének címéből vált ismertté neve. Kortársai a „magyar Szapphó”-ként ünnepelték.
 
Zene:
 
Rokokó Magyar Táncok egy bécsi gyűjteményből a 18. század végéről.
 
A szerző ismeretlen. Ez a táncmuzsika egyértelműen a verbunkos közvetlen előzménye, a 19. századi nemzeti romantika zenéjének alappillére.
 
5. Arany János: Honnan és hová
 
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, október 22.)
Magyar református költő, műfordító, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakja. Költészetében érezhető a református identitás, a Sola Scriptura elvéből erdő biblicizmus jellemzi költészetét, alapja a kálvini tanokban gyökerező predestinációs hit. Arany benne gyökerezik a szakrális hagyományban, ezt tiszteli és megéli korának viszonyai között.
 
Zene:
Eredeti Magyar Nemzeti Táncok
 
Ugyancsak egy bécsi kiadásból: Origelle Ungarische Nationaltӓnze címmel, szerzője ennek is ismeretlen, de érdekes hasonlóságot fedezhetünk fel Haydn G-dúr zongoratriójának Rondo all’ongarese tételével. A gyűjtemény a 19. század elejére tehető.
 
6. Csanádi Imre: Egy hajdani templomra
 
Csanádi Imre (Zámoly, 1920. január 10. – Budapest, 1991. február 23.)
Magyar református költő, író, műfordító, balladagyűjtő, publicista, szerkesztő. A régi magyar költészet szerepét elevenítette fel, "históriás attitűd" jellemzi, elsősorban a reformáció idején talál modellértékű példákat. Istenes verseiben a klasszikus hagyományokon belül is a prédikátorlíra forrásaihoz nyúlt, ahhoz a zsoltározó-hitvitázó költészethez, mely a szülőfalu népkultúrájának is egyik rejtett építőeleme.
 
Zene:
Református népének Tinódi Lantos Sebestyén dallama és szövege alapján: Siess, keresztyén… (Külön lapon található)
 
7. Szabó Lőrinc: Az árny keze
 
Szabó Lőrinc (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, 1957. október 3.)
Kossuth-díjas költő, műfordító, publicista, ősei kálvinista lelkészek és tanítók voltak. A protestantizmust és a magyarságot a harmincéves háború idején védelmező Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől a család nemességet is kapott, „gáborjáni” előnévvel.
 
8. Ady Endre: Istenhez hanyatló árnyék
 
Ady Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, 1919. január 27.)
Magyar református költő, író, publicista, a huszadik századi magyar költészet egyik legjelentősebb alakja. A vallásos, protestáns szellemben nevelkedett Ady istenes lírája egyrészt a magyar líra hasonló tematikájú tradícióinak (pl. Balassi) folytatása, másrészt saját vallással, hittel szembeni kételyeinek, hite stációinak lenyomata: a dacos tagadástól (Krisztus-kereszt az erdőn), a kételyekkel terhes istenkeresésen (A Sion-hegy alatt, Hiszek hitetlenül Istenben) át a megtalált, megélt hitig (Istenhez hanyatló árnyék).
 
9. Karinthy Frigyes: Előszó
 
Karinthy Frigyes (Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.)
Magyar zsidó származású evangélikus író, költő, műfordító. Lírájában kevés az egyéni élmény, inkább az általános emberi problémák kaptak hangot, az emberiség élménye, nem az egyéné. A lét titka, a világ titka, amit keres, amit meg kell találni, ami életbevágóan fontos.
 
Zene:
Maurizio Cazzati: Ballo delle ombre (Árnyéktánc)
Kora barokk itáliai zeneszerző chaconne szerű titokzatos darabja – a chaconne azt jelenti, hogy a darab végig egy adott basszus menet ismétlődésére épül fel -hangulatában érzésünk szerint kiválóan illik Karinthy csodálatos verséhez.
 
10.Tóth Árpád: Isten oltó-kése
 
Tóth Árpád (Arad, 1886. április 14. – Budapest, 1928. november 7.)
Magyar református költő, műfordító. Tóth Árpád utolsó költeményeinek egyike az Isten oltó-kése című elégia, amelyet tekinthetünk miniatűr létösszegző versnek is. Az Isten által a költőre mért gyötrelmek egyszerre okoznak fájdalmat és teremtik meg az alkotáshoz szükséges optimális állapotot, ezek által válhatott a lélek költőjévé.
 
11. Áprily Lajos: Lassú szárnyon
 
Áprily Lajos, született Jékely Lajos (Brassó, 1887. november 14. – Budapest, 1967. augusztus 6.)
Magyar evangélikus költő, műfordító, lapszerkesztő, tanár, a Baár Madas Leánynevelő Intézet igazgatója. Számára a hitvallás az önmagával szemben is szigorú erkölcsösséget, az emberek szeretetét, az embertelenség tagadását jelenti.
 
Zene:
Bartók: Régi magyar dallam
20. századi korszakos zeneszerzőnk népdalfeldolgozása
 
12. Reményik Sándor: Béke
 
Reményik Sándor (Kolozsvár, 1890. augusztus 30. – Kolozsvár, 1941. október 24.)
Magyar evangélikus költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. A protestantizmus egész életét végigkísérte: evangélikus és református iskolákba járt, a kolozsvári evangélikus gyülekezet életében pedig vezető szerepet játszott. Sírja a Házsongárdi temetőben található. Istenes verseiben hit és hitetlenség ütközik, istenkeresés és hitvallás együtt szólal meg.
 
Zene:
Bartók: Este a székelyeknél
 
Bartók csodálatos zeneműve hangulatában és tematikájában is érzékenyen reagál az evangélikus erdélyi költő, Reményik Sándor gyönyörű versére.
 
13. Gyökössy Endre: Ésaiás 28:28
 
Gyökössy Endre (Rákospalota, 1913. február 17. – Budapest, 1997. november 20.)
Magyar református lelkész, pszichológus, egyházi író, költő.
 
Zene:
J. S. Bach: Wachet auf, ruft uns die Stimme korálelőjáték és korál
 
Bach az evangélikusok szerint az ötödik evangélista.
Méltó lezárása a műsornak, felszabadult, ünnepi hangulatot áraszt.

Zenés-verses irodalmi összeállítás 60 percben a Reformáció 500. évfordulója alkalmából.
Közreműködnek: Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek, valamint az Excanto Régizene Együttes, művészeti vezető Kállay Gábor.
 HELYSZÍN Budavári Evangélikus Templom
 CÍM 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 28.
TÉRKÉP
 TELEFON (1) 356 9736
 KAPCSOLAT Lázár Balázs
KERESŐSZÓ
Áldjad lelkem, reformáció, Tallián Mariann, Lázár Balázs, irodalom, vers, Budavári, evangélikus, templom, Táncsics Mihály utca
Impresszum Adatkezelési szabályzat Ars Sacra © Minden jog fenntartva.